Barátnők

Egy esküvőn három szingli barátnő beszélget. Az egyik nagyot sóhajt:
- Ó, én már soha az életben nem találom meg a páromat!
Erre a másik vigasztalja:
- Ne aggódj, előbb-utóbb minden zsák megtalálja a foltját.
Mire a harmadik cinikusan közbeszól:
- Vagy pedig lyukas zsák maradsz...

754 pont

További viccek:

Cher

- Mi az amikor Chert ráteszik egy sziklára?
- Sharon Stone.

- Az EMO-k szerint mért találták fel a

- Az EMO-k szerint mért találták fel a villanykörtét?
- Hogy lássuk milyen sz@r világban élünk.

Szűk nadrág

-Mi az abszolút szűk nadrág?
-?
-Amibe ha délbe belefingassz, este levételkor durran

Beugratós

A bal kezemben van 3 kő, a jobban meg 1 csoki. Ha mind három kérdésemre azt válaszolod: 3 kő, tiéd a csoki!
- Mi van a bal kezemben?
- Három kő.
- Mennyi 1+2 kő?
- Három kő.
- Mi kell inkább, 3 kő vagy egy csoki?
- Egy csoki.
- Oké, nem a tiéd a csoki, mert nem mondtad végig, hogy 3 kő!

Másik változat:
- Mi kell inkább, 3 kő vagy egy csoki?
- 3 kő.
- Oké, tiéd a három kő mert inkább az kellett.

Balatonra néző anyósomat elcserélném egy

Balatonra néző anyósomat elcserélném egy rotációs kapára

Csók

Egy pár hevesen csókolózik a moziban, miközben megy a film. Odaszól nekik a mögöttük ülő nő:
- Hallja, uram, mi lenne, ha inkább otthon csinálnák?
- Örömmel tenném, de a feleségem agyonverne!

Airplane

Sanyi bácsi, egykori Malév-es fedélzeti mérnök sztorijai:

1.
Az utasok mindig is kíváncsiak voltak a pilótafülkére, még ha nem is sokat értettek belőle. Egyszer egy nem túl eszes hölgy kívánta megtekinteni a TU-154 kezelőszerveit. Félrehúzta a fülke ajtaját takaró függönyt, és megkérdezte, bejöhet-e egy pillanatra.
- Hölgyem, annak semmi értelme - felelte neki Sanyi bácsi.
- Ó, elnézést, nem tudtam, hogy nem lehet - felelte a hölgy, és távozni akart.
- Dehogynem lehet, de csak egy pillanatra bejönni, annak semmi értelme. Belépni és kimenni? Maradjon, nézzen körül.
A nőnek leesett az ejtőernyős papírtantusz, belépett, majd nézegetni kezdte a navigátor munkahelyét és a műszerfalon a számtalan mutatót, műszert.
- És ez, ezt hogy figyelik mind? - kérdezte értetlenül.
- Ááá, nem figyeljük. Igazából ezek nem is műszerek, csak egy tapéta az üveg mögött. Látja, nem is mozdulnak a mutatók.
- Óóó, értem. Érthető, hiszen ennyi műszerre nem is lehet figyelni.
A nő ezek után az ablakon nézegetett kifelé. Odakint, mélyen alattunk, zárt felhőtakaró, s úgy nézett ki, mintha állnának. Sanyi bácsi meg is kérdezte:
- Ugye, azt akarja kérdezni, hogy mióta állunk?
- Ööö, igen, pont erre gondoltam.
- Hát olyan - ránézett az órájára - nyolc, nyolc és fél perce.
- Micsoda? - csattant fel a kapitány - Nyolc perce vesztegelünk itt? Hát ezért állítottak meg? - előrehajolt, jobbra-balra nézett, mintha keresne valamit odakint - Nyolc perc, és ezek sehol, hát mondhatom!
- Kik nincsenek sehol?
- Megállított minket a légi irányítás, mert keresztben áthalad egy másik gép, de az meg késik.
A droid arca felderült:
- Egy másik gép? Hát ezt le kell fényképezni!
Azzal kirohant a pilótafülkéből, és ujjongva mesélte a többi utasnak, hogy hamarosan egy másik gép fogja keresztezni az útjukat. Abban a pillanatban a jobb oldali ülésekről felpattantak az emberek, és tódultak a kameráikkal a bal oldali ablakokhoz. Jó nagy tülekedés lett. A kapitány erre elkezdte a gépet balra dönteni, és beleszólt a mikrofonba:
- Emberek, mit művelnek? Felborulunk!
Erre a droidok egymást taposva igyekeztek vissza a helyükre.

2.
Szokás szerint civil látogatót fogadtak a pilótafülkében, egy nyolc év körüli kissrácot. Nézte tágra nyílt szemekkel a sok műszert, kart, fogantyút, majd megszólalt:
- Én azt hittem, robotpilóta vezeti a gépet.
Mire a kapitány szögletes mozdulattal megfordult, ránézett, és így szólt:
- Mi is ro-bo-tok va-gyunk!
Azzal visszafordult, és mint egy robot, nyúlt a kapcsolókhoz, és hasonló hangon szólt a másodpilótához. Az is vette a lapot.
- Ma-gas-ság hu-szon-öt-e-zer.
- E-resz-kedj.
- Húsz-e-zer.
A kissrác nézte őket egy darabig, majd visszaszaladt a szüleihez, és elújságolta, mit látott:
- És képzeljétek el, egészen úgy néznek ki, mint az igazi emberek!

3.
A helyszín ezúttal is egy Tu-154-es pilótafülkéje, a szereplők pedig Sanyi bácsi kollégái és egy hülye utas, aki előrejött műszernézőbe.
- Egyet áruljon el nekem, pilóta úr. Azt még értem, hogy nappal hogyan repülnek, mert ugye látják a földet, hogy merre járnak. De ilyenkor, éjszaka hogyan? Hiszen nem látni semmit!
A kapitány kimutatott az ablakon.
- Éjszaka még egyszerűbb. Látja, ott van két villogó fény a szárnyvégeken, egyszerűen azok között kell tartani a gépet.
Az utas leesett állal nézett.
- Aha, hát ez tényleg egyszerű.

Lagziban

- Hú te!! Múltkor akkora lagziban voltunk...
- És ittatok?
- Húú waze, az ott maradt...