Egy ügyvéd megnyer egy botrányos pert. A tárgyalás után eléáll egy feldúlt nő.
- Nincs az az aljas, elvetemült, mocskos gonosztevő, akinek az ügyét ne vállalná el? - kérdezi.
- Attól függ - válaszolja nyugodtan, elgondolkozva az ügyvéd. - Maga mit követett el?
- Képzeld, ma rájöttem, hogy tényleg nagy öröm adni!
- Mi történt?
- Az anyósomnak vettem egy szép nagy drága követ. Életem legboldogabb napja, pedig a feliratot rávésetni is egy kisebb vagyon volt!
- Milyen feliratot vésettél rá?
- "Nyugodjék békében".
- Hogyan kezdődik az összes etnikai vicc?
- Körülnézel...
Az iskolában magyar órán kérdezi Pistikétől a tanár:
- Pistike, ki van ezen a képen, a tankönyvben?
- Petőfi Sándor.
- És mondd, mit jelent a kép alatti két szám: 1823-1849?
- Az biztosan a mobilszáma.
Hazamegy a gyermek az iskolából. Kérdi az apja:
- Fiam, mit tanultatok az iskolában?
- Rajzolni! - feleli a gyerek.
- Aztán tudsz-é rajzolni?
- Én igen!
- No, akkor rajzolj egy szamarat!
- Forduljon velem szembe édesapám!
- Ki követi el a legtöbb összeadási hibát?
- Az anyakönyvvezető.
- A drágalátos fiad már megint pénzt vett ki a tárcámból - mondja szemrehányón a férj a feleségének.
- Miért éppen a fiam? Akár én is elvehettem volna - kel a fia védelmére az asszony.
- Az lehetetlen, mert akkor nem maradt volna benne semmi.
Sherlock Holmes szülőatyja, Sir Arthur Conan Doyle egyszer Franciaországban töltötte nyári szabadságát. Amikor hazafelé utazott, Párizsban beszállt egy bérkocsiba.
- Hová vihetem, Mr. Doyle? - kérdezte a kocsis.
- Találkoztunk már valamikor, hogy tudja a nevem? - kérdezte a meghökkent író.
- Nem, uram még sosem. Viszont olvastam az újságban, hogy Marseillesben töltötte a szabadságát, és hát ez az a hely, ahol a Marseillesből érkezők szoktak kocsit fogni. A napbarnított bőre azt sugallta, hogy éppen vakációról tér haza. A ruhája alapján egyből látni Önön, hogy angol és nem francia. Ezeket a részinformációkat összerakva végül arra a következtetésre jutottam, hogy Ön csakis Sir Arthur Conan Doyle lehet.
- Ez fantasztikus. Ön olyan vaslogikával rendelkezik, mint az általam kitalált Sherlock Holmes! - lelkendezett az író.
- Ugyan, ez azért túlzás - szerénykedett a taxis. - Az is sokat segített, hogy az egyik bőröndjén ott volt a neve.
- Mivel vadászunk nagy kék elefántra?
- Nagy kék elefántlövõ puskával.
- Mivel vadászunk kis kék elefántra?
- Megvárjuk, amíg megnõ, és nagy kék elefántlövõ puskával.
- Mivel vadászunk nagy piros elefántra?
- Átfestjük kékre, és a nagy kék elefántlövõ puskával.
- Mivel vadászunk kis sárga elefántra?
- Semmivel, mert az védett állat.
- Mivel vadászunk nílusi krokodilra?
- Addig verjük, amíg be nem vallja, hogy õ a nagy kék elefánt, és a nagy kék elefántlövõ puskával.
