A rendőr megállít egy kocsit a felüljárón.
? Gratulálok, önök a századik autósok, akik áthaladnak ezen a felüljárón. Nyertek százezer forintot. Mire költik a pénzt?
? Megszerzem a jogosítványt ? válaszol a vezető.
? Ne is figyeljen rá, tök részeg ? szól oda a feleség.
Hátul ül a nagypapa, aki eddig nem hallott semmit:
? Ugye, megmondtam, hogy ne lopott kocsival menjünk!
A csomagtartóban is megszólal egy hang:
? Átértünk már a határon?
- Mi az abszolút üres könyv?
- ???
- Az íratlan szabályok könyve!
- Mi a különbség a között, ha egy nő azt mondja "ahh..." vagy "ÓHÓÓHH..."?
- 2 és fél - 3 cm.
Melyik nemzet képviselői hogyan (mivel) mennek vendégségbe?
- Angol:esernyővel
- Francia:virággal.
- Orosz:üveg vodkával.
- Skót: unokatestvérével.
Mivel távoznak?
- Angol:esernyővel.
- Francia:az új szeretőjével.
- Orosz: bevert pofával.
- Skót: tortával.
Bankrablás közben a rendőrfőnök kiadja az utasítást, hogy minden kijáratot zárjanak le. A bankrablók valahogy mégis elmenekülnek.
- Megmondtam, hogy minden kijáratot őrizzenek!
- Úgy volt, uram, - jelenti az egyik rendőr - erre kimentek a bejáraton!
A bíróság válóperes ügyet tárgyal. A bíró felszólítja a felperes feleséget, hogy adja elő indokait.
- Tisztelt bíróság! A férjem eladta a konyha teljes felszerelését, és elitta az árát. - a férj felugrik a helyéről és közbekiált.
- Én is kérem a válás kimondását! A feleségem csak három hét múlva vette észre, hogy hiányzik!
- Mondja kérem, hol vannak a majmok?
- Bent a házban szerelmeskednek, asszonyom.
- Na és egy zacskó mogyoróért kijönnének?
- Hát most mondja meg asszonyom őszintén... maga kijönne?
Felszállás előtti hosszabb várakozás közben a stewardess bejeleni:
- Elnézést kérünk a késedelemért, de a pilótának nem tetszik a jobboldali hajtómű hangja, így kénytelenek vagyunk másik pilótát keresni.
Csengetés, ajtónyitás.
- Jó estét! Meghoztuk, szereljük!
- Mit?!
- Hát a sötétségmérőt. Pardon, szabad?
- Miféle sötétségmérőt?!
- Hogyhogy mifélét? Nem tetszett papírt kapni?
- Nem én!
- Akkor tessék.
- Nekem ne szereljenek ide semmit! Van nekem már mindenem! Gázóra, villanyóra, hőmérőből kettő, vekker...
- Sötétségmérője is?
- Az nincs, de...
- Na látja. Hol van még a minden.
- ... és mit mér ... ez?
- Hát sötétet. Hova szereljük?
- ... talán oda ... a sarokba...
- Nem lesz ott neki túl sötét?
- Nem az kell?
- Nézze, túl sötétben könnyen tönkremehet. Nem szabad túlterhelni. Meg aztán ... maga is rosszabbul jár.
- Miért?
- Nagyobb lesz a sötétszámla.
- Mi?! Még fizessek is a sötétért?!
- Miért? A villanyért nem fizet?
- Azért igen, de...
- Akkor meg ne csodálkozzon. Szóval, ha a sarokba tesszük, ott többet mér majd, bár tehet elé egy lámpát, csak akkor a villanyszámla lesz nagyobb.
- Jó, tegyék az ablak elé.
- Rendben. De ... akkor meg a szoba lesz egy kicsit sötét.
- Ettől a kis vacaktól?
- Dehogy. Ez csak a mérőhelybemérő.
- És mekkora a mérő?!
- Kétszer négyszer feles.
- ...méterben?
- Igen.
- Nincs kisebb?!
- Csak nagyobb. Hatszor kettes, hétszer hármas meg nyolcszor négyes. De az már közületi.
- És miért ilyen nagyok?
- Hogy ne tudják ellopni. Meg aztán kell a hely a fogaskerekeknek, a plombának, a hangszigetelésnek. Igy is dübörög.
- Mi?!
- De sokat csodálkozik. Bizony vége az éjszakai nyugalmas csöndnek. Na, behozzuk.
- Leolvasni tudja?
- Azt is nekem kell?
- Igen. Kevés az emberünk. Szóval, nem könnyű leolvasni, mert világosban nem mutat semmit. Sötétben meg maga nem lát semmit. Egyedül él?
- Szerencsére.
- Ez esetben nem az. El kell végeznie a leolvasó tanfolyamot.
- ...jaj...
- Nyugi. Mindenki átmegy. Előbb-utóbb. És csak két hónap. A lényeg az ugrás.
- Milyen ugrás?
- Hát a villanykapcsolótól a mutatóig. Leolvasás előtt felkattintja a villanyt, aztán usgyi! Fénysebesség plusz egy picire kapcsol, hogy elérje a mutatót.
- De ha gyorsabb vagyok a fénynél, ekkor még sötétben érek oda és nem látom, hogy mennyi sötét van.
- Azt nem. De meg tudja fogni a mutatót, hogy ne menjen vissza nullára, mikor odaér a fény. Mondom, nem nagy ügy. Ugrik, igyekszik, és már csak várja a fényt, meg leolvas.
- ...és ha nem egyedül élnék?
- Akkor a társa kezeli a villanykapcsolót, maga meg a mutatót fogja.
- És mi lenne, ha elemlámpával csinálnám? Megfogom a sötétben a mutatót, és rávilágítok.
- Szabálytalan. A lámpa a lábára eshet. Volt már ilyen. Megijedtek az adattól.
- Én szorosan fognám a lámpát.
- Biztos?
- Biztos.
- Na jó. Akkor adunk egy beutalót az elemlámpafogó táborba.
- Hova?
- Hát a lámpafogó kiképzőbe. Jó a hortobágyi?
- Nem tudom, még sohasem voltam benne...
- Nagyon jó. Amerikai módszerekkel képeznek. Először faágon gyakoroltatják a markolást, aztán felkerül a lámpaszimulátorra, végül pedig levizsgázik éleselemessel.
- Tetszik a program, de tényleg jól tudok fogni.
- Uram, én elhiszem, de ha nincs róla igazolása a sötétség-leolvasás ellenor megbüntetheti.
- O is fog jönni?
- Hogyne. Keddenként. Akkor mindig itthon kell lennie. Ne nézzen rám ilyen sötéten, mert magasabb lesz a számla!
- ...ez a ... ellenőr pontosan mit ellenőriz?
- Hát, hogy maga szabályosan tud-e leolvasni. Nem hajol-e túl közel a géphez.
- Miért, mi történik, ha túl közel hajolok?
- Még ezt sem tudja? Beüti a fejét!
- ..jaj...
- Jaj bizony. De igényelhet leolvasó sisakot.
- Na jó, feladom. Nézzék ... nem lehetne, hogy maguk nem találtak engem itthon?
- Hát...
- Kétezer?
- Rendben. Viszlát.
Ajtóbecsukás. Szinte azonnali csengetés, ajtónyitás.
- Jó estét! De jó, hogy hazaért! Az előbb nem találtuk itthon...
