Kovács az étteremben előzékenyen kinyitja egy csinos szőke előtt az ajtót. A felesége szemrehányóan mondja:
- Bezzeg nekem sosem nyitod ki az ajtót!
- Ne mondjad már! - mondja Kovács. - Nem emlékszel azokra az időkre, amikor azzal fenyegettél, hogy elhagysz?
A férj a könyvespolcon válogat, sorra szedi le a könyveket.?Megkérdi a felesége:
- Mit csinálsz?
- A Kovácsék jönnek vendégségbe.
- És gondolod, hogy ellopják a könyveket?
- Nem. Felismerik.Beküldő: Rács Balázs
Köszönjük.
Kovácsné nagyon rosszul vezet, egy hónap alatt háromszor töri össze a kocsit. A férje vigasztalni próbálja:
- Nem baj, drágám, biztosan eljön az az idő is, amikor a balesetnél nem te leszel a hibás...
- Mi a kapitalizmus?
- Ember ember általi kizsákmányolása.
- És mi a szocializmus?
- Ugyanaz, csak fordítva.
A férjet padlósúrolás közben találja a barátja.
- Hát megmondom neked őszintén, hogy ilyesmi eszembe se jutna - mondja elismerően.
- Nekem sem - válaszolja a férj. - A feleségem találta ki!
A farkas kopog a kismalacok háza ajtaján, és így szól:
- Nyissátok ki az ajtót malackáim, az anyátok vagyok és hoztam nektek friss tejet!
Mire a malackák:
- Hazudsz farkas! Mi az anyut sörért küldtük!
"Ültem az asztalomnál, amikor eszembe jutott egy függőben lévő telefonhívás, amit még el kell intéznem. Vettem a számot és tárcsáztam. Egy férfi hang válaszolt kedvesen:
"Halló?"
Udvariasan mondtam:
"Itt Patrick Hanifin. Beszélhetnék kérem Robin Carterrel?"
Alighogy befejeztem, a kagylót lecsapták. El sem hittem, hogy bárki ilyen bunkó tud lenni. Kikerestem Robin számát a noteszomból, és felhívtam a helyes számon. Kiderült, hogy véletlenül az utolsó két számot felcseréltem. Miután beszéltem a barátommal, úgy döntöttem, hogy újra hívom a fickót. Amikor felvette a telefont, beleüvöltöttem, "Hülye bunkó!" majd lecsaptam a kagylót. Majd a telefonszám mellé írtam: "hülye bunkó" és betettem az asztalfiókomba. Az elkövetkezendő hetekben, amikor rossz passzban voltam, csak felhívtam, lehülyebunkóztam, és lecsaptam a telefont. Ettől mindig felvidultam.
Még abban az évben a telefontársaság bevezette a hivószámkijelzést. Ez nagyon fájdalmasan érintett, mert abba kellett hagynom a "hülyebunkó" hívását. Aztán egy nap eszembe jutott valami. Újra felhívtam, és hallottam ahogy mondja:
"Halló".
Kitaláltam egy nevet és udvariasan ezt mondtam neki:
"Jó napot uram. A telefontársaság kereskedelmi osztályáról beszélek, és érdeklődni szeretnék, hogy hallott-e már cégünk hívószámkijelzési szolgáltatásairól?"
Ő nemmel válaszolt és lecsapta a telefont. Gyorsan visszahívtam és ennyit mondtam neki: "Azért, mert egy hülye bunkó vagy!" és letettem. Az ok, amiért ezt megosztom veletek az, hogy megmutassam, ha valami igazán bosszant, akkor van mód tenni ellene valamit. Csak hívni kell azt a számot.
Egy másik nap egy idős nő elég sok időmet elvette miközben próbált kiállni a parkolóból. Azt gondoltam, sosem fog már eltűnni onnan. Végül beindította a kocsit, és csigalassan kigördült a parkolóhelyről. Kicsit hátratolattam, hogy legyen elég helye kikanyarodni. Nagyszerű, gondoltam. Végre elmegy.
Amikor hirtelen a semmiből feltűnik egy fekete Camaro és beáll az én parkolóhelyemre! Dudáltam és ordítoztam, hogy nem teheti ezt velem, mert én voltam ott előbb. De a fickó csak kiszállt a kocsiból, tudomást sem véve rólam és besétált a bevásárlóközpontba. Ez a fickó egy hülye bunkó, gondoltam, ahogy nagyon sok hülye bunkó létezik a világban. Amikoris észrevettem egy cetlit a kocsi ablakán: "Eladó" és alatta a telefonszám. Felírtam a számot és kerestem egy másik parkolóhelyet.
Néhány nap múlva, otthon ülök az asztalom mellett. Miután hívtam a kedvenc "hülye bunkómat", eszembe jutott a másik telefonszám, és gondoltam, jobb, ha őt is felhívom. Néhány csengetés után felvette a telefont. Udvariasan mondtam:
"Az eladó fekete Camaro ügyében telefonálok. Meg tudná mondani, hol nézhetném meg a kocsit?"
Így válaszolt:
"Természetesen."
Bediktálta a címet, egy sárga ház volt és a kocsi a ház előtt állt. "Megtudhatnám a nevét?" kérdeztem.
"Don Hansennek hívnak" válaszolta.
"Mikor mehetnék át megnézni a kocsit?" kérdeztem.
"Általában minden este itthon vagyok. Ugorjon be valamikor."
"Rendben" mondtam. "Oooo, Don, mondhatok Önnek valamit? Maga egy hülye bunkó!" és letettem. Ezután Don Hansen számát is beprogramoztam a gyorshívóba. Minden remekül ment. Ha bármi bajom volt, volt kéznél két hülye bunkó, akit hívhattam. De néhány hónap múlva már nem volt olyan vicces az egész, mint kezdetben. Gondolkoztam egy picit, majd kitaláltam valamit. Először is felhívtam 1es számú hülye bunkót. Miután felvette, beleordítottam a telefonba a szokásost, de nem tettem le. Ekkor megkérdezte, hogy ott vagyok-e még, és kérte, hogy ne hívjam többet.
"Szó sem lehet róla" mondtam.
"Hogy hívják?" - kérdezte.
"Don Hansen" - mondtam. Megkérdezte, hol lakok, és bemondtam neki a címet, ahol a fekete Camaro parkol a ház előtt.
"Azonnal odamegyek, Don. Legjobb, ha elkezd imádkozni" - mondta.
"Oh, most nagyon megijesztett, hülye bunkó" - orditottam, és letettem. Ezek után felhívtam 2es számú hülye bunkót. Szokásos hülyebunkózás után itt sem tettem le. Azt mondta:
"Ha csak rájönnék, hogy ki maga...."
"Akkor mit tenne?" - kérdeztem.
"Szétrúgnám a seggét"
"Nos, itt a lehetőség. Azonnal átmegyek, hülye bunkó" - és letettem. Ezek után felhívtam a rendőrséget, bemondtam a címet és mondtam nekik, hogy azon nyomban megölöm a b**i élettársamat, amint ő hazaér. Majd hívtam a 13-as Csatornát, hogy bandaháború van az adott címen.
Ezek után én is odamentem a címre, hogy végignézzem az egész cirkuszt.
Örömmel töltött el, ahogy két hülye bunkó üti-vágja egymást egy csapat rendőr előtt, miközben a rendőrségi helikopter köröz a fejük fölött. Ez volt életem legnagyobb élménye."
Megkérdezik John Lennon gyilkosát:
- Miért ölte meg ezt a nagyszerű embert?
- Meg kellett tennem.
- De miért pont Őt, miért pont John Lennont?
- Lennon?! Nem Lenin?
Móricka a barátjával sétál az utcán, mikor meglátnak egy öngyilkosjelöltet egy épület tetején. Azt mondja Móricka:
- Én felmegyek a tetőre, és amikor leugrik, te elkapod mint a játszótéren a labdát.
- Oké.
Le is ugrik az ember. Móricka lenéz, egy nagy vértócsát lát, és leüvölt a barátjának:
- Hé, miért nem kaptad el?
- Mert meg akartam várni, míg felpattan!
