Sírva megy haza első randevújáról a fiú. Az apja kérdi tőle:
- Na, hogy ment?
- Jaj, olyan szerencsétlen vagyok! Nekem semmi sem sikerül!
- De miért? Nem tartottad be a tanácsomat? Tudod, megbeszéltük, hogy amikor én udvaroltam anyádnak, akkor ezzel a mondattal hódítottam meg: "Amikor arcodra nézek, megáll az idő!"
- De én is ezt próbáltam! Igaz, kicsit átfogalmaztam, de amikor azt mondtam neki: "Az arcodtól megáll az óra", pofon vágott és elrohant!

Drága Vejem!
Tudom, hogy a válás óta nem hallottál felőlünk, de hosszas gondolkodás után szeretném elmondani, mennyire sajnálom hogy tönkrement a házasságod a lányommal.
Sajnos igazad van hogy otthagytad, most jöttem rá hogy valóban gyakran félrelépett, és semmi sem volt elég jó neki amit te csináltál.
Tudom, én sem voltam jó anyósod, nagyon sajnálom hogy soha nem tudtam befogni azt a nagy, mocskos pofámat, és mindenbe beleszóltam, de csak azért, mert segíteni akartam.
Igazad volt, mégsem volt jó ötlet, hogy hozzátok költöztem, és mozdulni sem tudtatok miattam, azt is nagyon sajnálom, hogy úton-útfélen csak téged ócsároltalak.
Ez úton szeretnénk mindketten bocsánatot kérni, rájöttünk, hogy nálad szorgalmasabb, dolgosabb, rendesebb embert nem hordott még a hátán a föld.
Most, így 10 év távlatából mégiscsak te vagy az az ember, aki férjül kívánnék az egyetlen lányomnak. Remélem a közben eltelt idő megszépítette az emlékeidet, lecsillapodott benned a harag.
Tudom, ennyi idő után nehéz újrakezdeni, de mindketten örülnénk neki, ha néha meglátogatnál minket, talán újra fellángol köztetek a régi szerelem.

Nagyon várjuk hogy jelentkezz.

Csókol: szerető anyósod

Ui.: Gratulálunk a lottónyereményedhez !!!

Az MTI jelenti Wellingtonból:
Tegnap hajnalban nagy gyász érte a focivilágot. Európa ezer legjobb labdarúgójával a fedélzeten zátonyra futott és elsüllyedt a Golden Star turistahajó.Senki sem élte túl a katasztrófát.
A szerencsétlenségnek magyar áldozata nincs.

Egy gazdag gróf kéthetes nyaralásból jön haza, a kocsisa kinn várja az állomáson.
- Na, fiam, történt valami, míg távol voltam?
- Nem történt semmi, hacsak az nem, hogy a Bodri, a nagyságos úr kedvenc kutyája megdöglött.
- És mitől döglött meg a szerencsétlen?
- Megfeküdte a gyomrát a sok sült lóhús.
- Hogy jutott a Bodri annyi lóhúshoz?
- Hát mert a lovak bennégtek az istállóban.
- Hogy-hogy, leégett az istálló?
- Igen, a tűz átterjedt a palotáról.
- Leégett a palota? De miért?
- Mert a nagyságos úr anyja ravatalán felborult a gyertya.
- Meghalt az anyám?
Az ijedt kocsis:
- Hát hogy ne kapott volna szívrohamot a szerencsétlen, amikor megtudta, hogy a nagyságos úr felesége megszökött a titkárával!

Tisztelt Biztosítótársaság!Ezt a levelet azért írom, mert szeretnék kérésüknek megfelelően bővebb információval szolgálni. A 233. sz. biztosítási kérelem, baleseti űrlap 8. szakaszában a baleset fő okaként azt jelöltem meg, hogy “megpróbáltam egyedül elvégezni a munkát.” Levelükben arra mutattak rá, hogy részletesebb jelentésre van szükségük és én úgy hiszem, a következő beszámoló kielégíti kíváncsiságukat.
Szakmámat tekintve légkondicionáló- és fűtésszerelő vagyok. A baleset napján éppen egy hatemeletes ház tetején dolgoztam egyedül. Amikor befejeztem a munkát, megállapítottam, hogy maradt még vagy 220 kilogrammnyi szerszámom a tetőn. Ahelyett, hogy ezeket a szerszámokat tizenkét lépcsőfordulón keresztül kézben cipeltem volna le, úgy döntöttem, hogy egy hordóban fogom őket leereszteni a tetőről, kötél és csiga segítségével. Miután a földszinten rögzítettem a kötelet, felmentem a tetőre. Kilendítettem a hordót és bepakoltam a szerszámokat. Azután lementem a fölszintre, kioldottam a kötelet, és jó erősen tartottam, hogy a 220 kilónyi szerszám lassú leereszkedését biztosítsam. A baleseti jelentés 11. szakaszában láthatják, hogy testsúlyom 60 kg. Elképzelhetik a meglepetésemet, amikor hirtelen felröppentem a levegőbe és lélekjelenlétemet elvesztve elfelejtettem elengedni a kötelet. Szükségtelen említenem, hogy meglehetősen ijesztő ütemben repültem felfelé az épület fala mentén, neki-neki ütődve annak oldalához. A harmadik emelet magasságában találkoztam össze a lefelé zuhanó hordóval. Ez a magyarázata a repedt koponyámnak és a törött kulcscsontomnak. Csak kevéssé lassultam le, és így folytattam az egyre gyorsuló emelkedésemet és meg sem álltam addig, míg a jobb kezem ujjpercei öt centi mélyen bele nem fúródtak a csigába. Ez alkalommal szerencsére visszanyertem a lélekjelenlétemet és meg tudtam markolni a kötelet a fájdalom ellenére. Ezzel egyidőben a hordó nekicsapódott a földnek, aminek következtében kiesett az alja és a benne lévő szerszámok mind kiszóródtak. Így most már üres volt a hordó – és hadd emlékeztessem Önöket a 11. szakaszban megemlített testsúlyomra – elkezdtem nagy sebességgel lefelé zuhanni az épület fala mentén. A harmadik emelet közelében ismételten összetalálkoztam a hordóval, ami éppen felfelé tartott. Ez a magyarázata mindkét törött bokámnak és a hasadásoknak a lábszáraimon. Amikor nekicsapódtam a hordónak, eléggé lelassultam ahhoz, hogy csak három hátcsigolyám, két bordám törjön el, amikor a fölre érkezvén a szerszámokra estem. Sajnálattal jelentem, hogy amint ott feküdtem a földön nagy fájdalmak közepette, ismét elvesztettem a lélekjelenlétemet és elengedtem a kötelet. Ekkor a hordó hirtelen megindult egyenesen felém, egyre gyorsuló, szédítő sebességggel. A hordó leérkezvén, eltörte a medencecsontomat. Sajnálattal kell közölnöm, itt elvesztettem az eszméletemet, és többre nem emlékszem…Remélem, ez elegendő információ a biztosítótársaságnak. Kérem, fogadják el a fájdalmasan kimerítő magyarázatomat és küldjék a csekket.

Két informatikus beszélget:

- Képzeld, szombat éjjel megismerkedtem a discoban egy dögös szőke nővel.
- Szerencsés fickó!
- Felhívtam a lakásra, ittunk egy kicsit, átöleltem...
- És aztán, mi volt még?
- Egyszer csak azt mondja:

"Vetkőztess le!"

- Nahát...

- Levettem a nadrágját, aztán a bugyiját is, aztán lefektettem az új laptopom mellé az asztalra...
- Nocsak vettél egy új laptopot? Milyen processzorral?

Egy középkorú agglegény tanácsot kér a barátjától:
- Mondd csak, te mit tennél a helyemben? Két nő is hozzám jönne feleségül, nem tudom, melyiket válasszam. Az egyik 23 éves, modell, gyönyörű, de nincs egy vasa sem. A másik 69 éves özvegyasszony, hatalmas vagyonnal.
- Egyértelmű, cimbora. A te korodban már ritkán fordul elő, hogy egy 23 éves bombázót szed fel az ember. Én gondolkodás nélkül őt választanám, még akkor is ha szegény, mint a templom egere. Hidd el, csak a szépség és a fiatalság a fontos! Az öregasszonyt hagyd a csudába és vedd el a fiatalt!
- Igazad van! Milyen szerencse, hogy hozzád fordultam tanácsért! Egy igazi barát mindig jó tanácsot ad.
- Nincs mit. - feleli a haver. - Azért megadnád nekem annak az özvegyasszonynak a telefonszámát?

A szőke kap egy spéci piros sportkocsit a papájától szülinapjára. Rettenetesen megörül, nyomban ki is próbálja. Teper mint az őrült 150-nel a szerpentinen, míg az egyik kanyarban majdnem leszorít egy kamiont a szakadékba. Szerencsére a sofőrnek sikerül visszaküzdenie a kamiont az útra és int a Szőkének, hogy húzódjon félre, majd maga is félreáll. Kiszáll a kamionból, odamegy a Szőkéhez és egy kört rajzol az aszfaltra, majd utasítja a Szőkét, hogy álljon bele, és onnan ne mozduljon. A Szőke úgy is tesz. A sofőr visszamegy a kamionhoz, kiveszi a baseball ütőjét, visszamegy a vadonat új sportkocsihoz, és beveri a szélvédőt. Mikor megfordul, látja hogy a szőke áll a körben, és mosolyog. Ettől iszonyatos haragra gerjed, visszamegy a vezetőfülkéhez, kivesz egy húszkilós kalapácsot, majd ütlegelni kezdi a sportkocsi motorháztetejét. Megfordul, és látja, hogy a Szőke tiszta szívből hangosan nevet. Bedurran a kamionsofőr agya, előrántja a svájci bicskáját és miszlikre szabdalja a sportkocsi gumijait. Mikor hátranéz, látja, hogy a Szőke a körön belül fetreng a földön és majd megszakad a röhögéstől. Vörösödő fejjel kérdezi a sofőr:
- Ugyan áruld már el, mi olyan vicces, cicus?
Erre a Szőke:
- Amikor elfordultál mindig kiléptem a körből!