- Képzeld, a férjem összeszedte az összes pénzünket és elhagyott!
- Szerencsés vagy, az én férjem már többször is megtette ugyanezt csak épp nem hagyott el.

Egy férfi panaszkodik a pszichiáternek:
- Kérem, segítsen, 35 éves vagyok és nincs szerencsém a nőkkel. Akármit csinálok, folyton elijesztem őket.
- Nos, a helyzet nem olyan súlyos, csak alacsony az önértékelése. Azt tanácsolom, hogy minden reggel, amikor felkel, nézzen a tükörbe és mondja azt magának: "nagyon jóképű vagyok, humoros fickó vagyok, jó ember vagyok". Fontos, hogy higgye is el magáról, amit mond. Meglátja, ha így tesz, hamarosan ragadni fognak magára a nők.
A férfi megfogadja a tanácsot, két hét múlva visszatér a dokihoz.
- Na, bevált a javaslatom?- kérdezi tőle a doktor.
- Igen, működik. Azóta a legszebb napjaimat élem, gyönyörű nők társaságában.
- És van még valami problémája?
- Nekem már nincs, csak a feleségemnek.

A férj várja a feleségét a kozmetikus előtt.
Az asszony kilép az ajtón, a pasi ránéz, majd megszólal:
-Hát...Legalább megpróbáltad...

„Hogyan került a "fűre lépni tilos" tábla a gyep közepére?”
„Ha mindenki különleges akkor senkise az?”
„Az esőben a juhok összemennek?”
„Miért szögezik le a koporsó fedelét?”
„Miért van a 24 órán át nyitva tartó bolton zár?”
„Hogyan kell leírni a nullát római számokkal?”
„Ha az egyik szinkronúszó megfullad, akkor mit tesz a többi?”
„Ha a nyúlláb szerencsét hoz, akkor a nyúlnak is szerencséje volt?”
„Ha azért vagyunk, hogy segítsünk másokon, akkor minek vannak mások?”
„Ha ma nulla fok van és holnap kétszer olyan hideg várható, hány fok lesz holnap?”
„Mikor kezdődik az éjféli mise? Ma vagy holnap?”
„Milyen színű a tükör?”
„Milyen színű lesz a kaméleon a tükör előtt?”

Viccet mesélnek egy társaságban. A vicc így szól:
"Az öreg ember haldoklik. Magához rendeli három fiát, hogy végrendelkezzen.
- Legnagyobb fiam! Tiéd lesz ez a tízhektáros birtok. Elég ügyes vagy ahhoz, hogy ezen gazdálkodj és megélj belőle.
- Középső fiam! Tiéd lesz ez a ház. Ügyeskezű vagy, berendezhetsz itt egy műhelyt és megélhetsz a feleségeddel.
Sajnos az öreg ember legkisebb fia nem igazán jól sikerült, úgy is mondhatnánk, hogy tök hülye. Mit hagyjon erre a szerencsétlenre? Nézelődik az öreg a szobában, míg végül a szekrény tetejére pillant:
- Legkisebb fiam. Nem tudok mást rád hagyni, úgyhogy legyen a tiéd a szekrény tetején levő snóblvájszli..."
Itt a viccmesélő abbahagyta. Rövid csend után megszólal valaki a társaságból:
- És mi az a snóblvájszli?
- Na látod, a legkisebb is ezt kérdezte!

Az idősödő színész nagy gondban van: nem kap szerepet, mivel állandóan elfelejti a szövegét. Végre, hosszú idő után kap egy mellékszerepet. A rendező instruálja:
- Akkor a mutató és hüvelykujja közé rakja azt a szál rózsát, bemegy a színpad közepére, megáll és azt mondja: "Ah, ez a kedvesem illata!"
A színész egész éjszaka gyakorol, majd másnap az előadáson bemegy a színpadra, és hiba nélkül elmondja a szöveget: "Ah, ez a kedvesem illata!" A közönség soraiban hatalmas derültség lesz úrrá. Kint, a színfalak mögött a rendező tajtékozva kiáltja:
- Mit csinált, maga idióta. Nevetségessé tett ennyi ember előtt!
- Miért, én jól elmondtam a szövegemet! - védekezik a színész.
- Igen, de a rózsát kint hagyta, maga szerencsétlen!